problémamegoldás

a hétvégi incidens után most tudatosan próbálok potenciálisan hiszti helyzeteket úgy megoldani, hogy együtt találjuk rá 1-2-3-4 megoldási lehetőséget.
Itt nyaranak nálunk bnőmét - Moncsi, Panka (3.5), Toma (22 hós) - tehát akadnak hiszti-helyzetek.
Két észrevétel, amiket majd egyszer elmesélek..
1. Érdekes mennyire más a két kölök .. :) nem jobb/rosszabb, félreértés ne essék, csak borzasztóan más személyiségek :)
2. Mirkonak sok, hogy nem Ő egyedül van, hanem 2 másik szörnyen önálló (és Panka személyében akarnok) lénnyel kell egész nap osztoznia. Tegnap este és ma este is óriási hiszti volt este, lefekvéskor. Tegnap volt az igazi sokk - 25 perc kőkemény hiszti volt, ma csak lightos alig 10 perces... De teljesen hülyeségen.... Pontosabban - a kiváltó ok az volt, h valami nem úgy történt ahogy azt Ő akarta. És csak az esti ágyban rész az ahol kettesben vagyunk, ahol kiélhetné magát sé ahol "elengedhetné" a belső kontrollt. Erre én nem hagyom. Holnap hagyni fogom.
Mert egyébként az én egyke gyerkőcöm Tomának odaadja a játékot, előreengedi Pankát a mászókáján, segít és együttjátszik. Valami tündéri :) Tényleg nagyon jól viseli... És élvezi természetesen. Csak estére sok lesz, h Panka mindig parancsolgat, Ő pedig nem nagyon van előtérben. Furcsa egyébként, hogy máskor inkább Mirko a kitaláló ember, Panka meg átveszi az ötleteit .. most pedig Mirko háttérbe vonul. Nem is értem miért.
Sajna ovi mellékhatása, hogy fiam önbizalomhiányos és bizalomhiányos tüneteket mutat. Nyilván nem ovi az egyedüli "bűnös", hanem az ovi, hogy én visszamentem dolgozni, stb.... de nagyon nem tudom mit tegyek... ez ügyben is várok javaslatokat :)

tádádádámmmmm :)

Még hetekkel ezelőtt Mirko meglágyította Nagyapja szívét aki igért neki egy tornyot. Tegnap felszerelésre került:

2. felvonás

Most olvasom Csernus - Ki nevel a végén c. könyvét. Még az első harmadban járok.... napokban olvastam, hogy hova vezet ha a szülők nem kérnek bocsánatot. Hazugságra, álszentségre tanítják a gyereket. És nem a problémamegoldásra, hanem az öncélú, megmagyarázatlan, lekezeletlen dühre, illetve ezek eltussolására. Mert a szülők veszekszenek, de a gyereknek azt mondják minden rendben. Mert a szülő ha dühös üvölt, falat üt (jobb esetben csak), vagy ajtót csapkod. De ha a gyerek is ezt csinálja akkor bizony szigorúan rászol: nem szabad csúnyán beszélni! Nem csabad üvöltözni, verekedni...
Én tudom, hogy nem ilye nnpéldát akarok mutatni a gyerekemnek. Egyik oldalról borzasztó jó az a tudat, h a gyerekeink szemében anyaistenek vagyunk... Mert jó :) csak néha ezen a piedesztán nehéz elővenni a józan eszünket és kritikusan, normálisan végiggondolni a saját szerepünket, ideáljainkat, és az általunk közvetített magatartásformákat.
Szóval ma a 3 perces elvonulós kurvaanyázos (bocs, de mégiscsak 25-50e ft között lesz a csere és nincs rá ennyi.... talán céges vonalon meg tudom csináltatni jövő héten)... higgadás után a bömbölő, frászt kapott gyerekemhez odamentem aki úgy bújt apja vállába, hogy szinte ki se látszott (és igen, a lelkiismeretfurdalásom kb az atlanti óceán nagyságával vetekedett) és bocsánatot kértem tőle is és apájától is. És elmondtam, hogy nem ő a hibás, mert bár ráncigált és ez is közrejátszott, de végülis én fogtam a telefont nem-jól és ejtettem le. És igen, a felnőttek is lehetnek borzasztó dühösek. Ilyenkor van, hogy elüvölti magát az ember. De pár perc múlva ha lehiggad, akkor viszont neki kell állni és meg kell oldani a problémát. És együtt megnéztük, hogy csak az üveg törött-e el, vagy maga az érintőképernyő is sérült-e (szerencsére csak az előbbi). Illetve, hgoy mit lehet csinálni és megbeszéltük, hogy hétfőn felhívom a szervízt és megkérdezem, hogy meg tudják-e javítani.

Nem vagyok büszke a mai napra - sőt! ég az arcom eléggé. Mert igenis igaza van apájának, hogy én vagyok a felnőtt, nekem nem szabadna így viselkednem... De így esett. Sok tényező közrejátszott, de  (ilyenkor mondja az angol: the bottom line is) sajna én nem fogtam jól azt a hülye telefont.
De legább bocsánatot kértem més próbáltam megmutatni hogyan is lehet viselkedni.
Remélem hosszútávon számít.

(2 dolog.
1. faterom egyébként - az itt állítottakkal ellentétben tök normális, csak vannak napok amikor mégsem . de hol nem? :)
2. kiváncsi vagyok ti mit gondoltok..... )

düh és agresszió 1.

A mai nap a teljes ideggörcs és veszekedés jegyében kezdődött. Faterom nekiállt veszekedni azon, hogy miért nem betonozza le férjem amit le kell (erről a következőkben, mert külön pozitiv postot érdemel). De nem szimplán veszekszik, hanem monodotn imamalom hisztifelhangokkal: mert ugysem lesz soha kész, mert veszélyezteted a gyerekedet, stb.... És mindegy ilyenkor, hogy az ember hozzálátott már a feladathoz, netán közölte vele, h 10 perc múlva, csak még befejez valamit.... mindegy. Ő mondja és mondja.... Képtelen megvárni, hogy az ember letegye a kezéből amit csinál. Mert ha nem pattanunk azonnal akkor üvöltve folytatja, hogy mi milyen felelőtlenek/idiótak/töketlenek/stb. vagyunk. És kb. ez az egyetlen dolog a világon amivel engem sikítós hisztire lehet sarkallni. Mert nem bírom elviselni, h közlöm, h ok, megcsinálom, csak még befejezem amit most csinálok/leteszem a kezemből az akármit/stb.
Ennyi a háttér. Szóval, ma reggel már ment a meccs Mirkoval, h öltözzön fel, reggelizzen. Nem. Akkor nem megyünk délelőtt golyófagyit enni. Akkor hiszti. Felőlem?! Engem nem hat meg ha büntetést kell adjak kanászodó fiamnak. Viszont nagyapja nekiállt velem vitatkozni, h "ne hagyjam szegény gyereket már sírni". Miért is ne??? Mindegy, túléltük a krízist, nekem lett igazam és én neveltem. (és rám haragudott mindenki).
Majd jött az ominózus - betonozd le kezdetű mantra. Majd segített páromnak - aminek kapcsán az én birkatürelmű férjemnek életében tán 2x vérben forgott fateromra a szeme és valami írtó pipa volt....
Családi hangulat fasza. Amyámmal mi is pakoltunk, dolgozunk végig.
Majd én leültem a telefonomon egyet játszani. Meg inni és egyáltalán pihenni. Ülök a teraszon, mikor elkezd faterom egy imbuszkulcsot keresni. Mondtam, h a görhokis táskámban szokott lenni egy, lejátszom ezt a pályát és megnézem. Na ettől elszabadult a pokol: akkor az soha nem lesz kész és neki a mártírnak kell majd mindent megoldania, ha rajtam múlna kölyköm meg is hallhatna ésatöbbi. Mindegy, végülis 25+ éve kapom a kiképzést, megpróbálom elereszteni a fülem mellett. Erre jön pici fiam és rángatja a karomat, hogy _azonnal_ menjek vele hokizni. Neki is mondtam, h pill. pont vége a pályának és megyek. 2 mp... kikapcsolom a telefont és tenném le. Mirko megint rángatott, telefonom arccal előre a kőre. Kijelző sokszorosan eltört. Ez annak fényében szívás, h iphone-om van.
Közben faterom szimultán üvöltött velem, én meg dühömben elüvöltöttem magam, h a kurva életbe és leviharzottam a teraszról. Faterom üvölt, h bezzeg nem történt volna ez ha imbuszkulcsot keresek és egyébként is egész havi pénzem rá fog menni, de mindegy, mert úgyis neki kell fizetni .... Fiam üvölt, mert ritka az ilyen dühkitörésem - konkrétan egyszer fél éves volt amikor ilyet látott tőlem (na lehet tippelni ... igen, faterom volt a kiváltó ok akkor is :() és azóta sem. Szoktam kiabálni, veszekedni, vitatkozni, de totálisan kiakadva üvöltözni nem. Viszont tény, h ha a drága gyermekem nem rángatja a karom akkor még lenne egy jó telefonom.

És ez az előzmény. Hogy kontextusba helyezzem amit szeretnék....

ja igen: pesztivál :) ez a fesztivál mirkoul. Ilyenen voltunk 2 hete. És azóta is sláger ... még a szinpadra is felment és előadta magát. Legább 5x. Elmondta a teljes Iványi Mária féle búcsúztatót, és kb. az összes verset és dalocskát amit az oviban tanult :)

Lóparádé

... és pesztivál.
Ma Lóparádén voltunk. Földvári amatőr kettes fogathajtó versenyen. A lovak nagyon tetszettek - szokás szerint - Mirkonak, de a kipakolt játékok még sokkal jobban! Olyan jellegű volt, mint a Müpában szokott lenni: egy hosszú asztal mellett a kézügyességet igénylő dolgok, körbe a fűben meg a mozgásosak - gólyalábak, labdás játékok, mini pingpong, egyensúlyozó korongok,....Sajna fotókat nem csináltam ,de a játékokat majd megkeresem, mert volt egy két nagyon ötletes.

Két kép helyett csak 1. A másik nadrág a piros anyagból van teljesen. A kék/zöldes rész a hátsó - csak előrehajtottam, hogy látszódjon.  És bocs a "művészi" homályért - nem vettem észre, hogy megfogdostam a telefonom lencséjét.. :)

Egyébként baromi nagy mázlim van, hogy Mirko kifejezetten élvezi, hogy varrogatok neki. Örömmel hordja.
És talán ezen a ponton tudok tenni valamit a fogasztói társadalom ellen....
Ebben is mákom vna. Talán 1 kezemen meg tudom számolni a veddmegazonnalakarom hisziket a boltokban. Még játékboltban és kajaboltban (ami nálunk a nagyobb szó :)) is abszolut jól elvan azzal, hogy csak 1 dolgot választhat és be kell osztani a pénzt, nem jut mindig mindenre. Néha nekem nehezebb, h ne vegyek meg neki minden édes-aranyos-tündéri-okos-értelmes-finom dolgot ... de tartom magam :)

ing

mentségemre legyen szólva: Mirko választotta az anyagot :) Kb. 1,5 - 2 óra elkészíteni.
Még ma elkészítem (és fel is teszem majd :)) a két másik anyagból készülő nadrágokat.

Kiegészítés.
Mirkon így néz ki az ing:

ja igen, bebe party megvolt, jó volt nagyon, de azért nem aludt ott picifiam :) Inkább hazajött. Sajnáltam, hogy olyan későn értünk, hogy Gombfoci barátnőmmel csak picit beszélgethettünk. De AnnaPanna milyen gyönyörű! Teljesen el vagyok ájulva! Matyesz pedig tündéri kissrác - jött, mutatta, magyarázott, imádom :) Képeket Bebe készített, amint Kriszti átküldi őket, teszek fel... Van köztük egész jó is...

vajon miért gerjed minden kölök (vagy csak az enyém? :)) a borzasztóronda, műanyag állatokra? Egyébként tündérien viselkedett ma a piacon, mindenki a csodájára járt, dicsérték :) Májam akkora, h az ajtón alig fért be....
Tegnap pedig bnőmmel és picifiával elugrottunk textilboltba, hogy az ő fiának is varrjak nadrágot... Hihetelen milyen édes volt Mirko ahogy válogatott, h melyik anyagból mi legyen: nadrág vagy ing... és így lesz halványbaracszínű inge... grrrr.... :) de ha hagyom, h ő válasszon akkor nincs jogom elterelni a figyelmét, mást javasolni...

Mihez kezdjünk a gyerkőccel 36 nm-en, ahol 5en vagyunk? :) Volt mese, társas, kártyázás, tombolás... Merthogy a gyönyörű 30 fokok helyett hétvégére vihar, borzasztóerős szél, és sok-sok eső jött. Végülis nézzük a jó oldalát: egész szombat délelőtt lehetett kertészkedni, kertben rohangászni, bicózni :) Jó volt.
Alakul a plusz kert. Kitakarítottuk a tűzrakó hely mellett a területet, legább 1-2 szék/párna/ülőalkalmatosság elfér. A nagy fenyőfa alatt is végre kitisztítottuk a területet, még fel kell ásni. Jövő héten ültetek oda kakukkfüvet - szép és jó illatú talajtakarási megoldás :)
A tűzbab elkezdett virágozni, jövő hétvégén képet is rakok majd, addigra biztos sokkal szebb lesz. Nő a brokkoli, karfiol. A 2hete vetett zsálya már szinte szedhető! :) Az eprek és a szedrek érnek, lassan lehet szüretelni :) Jó dolog a kert! Mirko nagyon élvezi, szeret rohangászni, és ő imád kertészkedni!
Hétfőtől jöttek volna barátok hozzánk balcsira. Ehelyett mi megyünk vissza bp-re és krisztiéknél lesz buli. Bebe kitalálta, hogy Mirko aludjon náluk. Mirko pedig gond nélkül lecsapott erre a lehetőségre. Lehet, h Krisztiéknél alszunk ? :)

"unatkoztam"

pontosabban csak zavart, hogy odaragad a hátsófelem a székhez. Mert meleg van. Szerencsére :)
Szóval kb 5 perc alatt elkészült ez a párna az étkező székére. Kötőkkel! :)

érdekes....

Ma nekem megbeszélések voltak egész nap, nemrég értek véget. Mirko pedig apjával 2 körül elindult Balcsira..... Én meg majd holnap utánuk.... fura lesz az üres lakásban. Nem irigylem Norbit. Ő egy nyáron sokkal többet van itthon egyedül....(jobban meg is viseli :))

Elkészült egy újabb adag nadrág :)
A kockásból egy ing lenne még nagyon tuti....
ja igen... ez a nadrágok eleje. Mirko ide kérte a zsebeket.... és ugyebár a Megrendelő szava szent :)

Mihez kezdjünk egy örökmozgó fél4évessel? Előszőr jött a gyurma. Majd (tudom, gonosz és helytelen, de dolgoznom kellett) a tv. Majd a játszótér, úgy egy órára - mekkora szél van! Aztán az építkezés: legoból a reggel látott Golyókapkodó Madárvédő! Ámultam és bámultam. Eredetileg a Törpöknek kellett volna házat építeni, de valahogy ez lett belőle :)
Még csak negyed3, de már túl vagyunk az összes érdekfeszítő játékon, az ebéden, és a délutáni alváson. Mi lesz még itt....?
Egyébként elszoktam attól, hogy egész nap a gyerkőccel legyek, őt szórakoztassam, dolgozzak, valamilyen minimálszinten a lakás/ebéd/vacsora háromszögben is helyt álljak....
Pedig már csak 2 nap ovi, aztán 11 hétig valahogy így kell megoldani. Bár lehet, h most panasznak tűnik, nem az! :) Soha rosszabb "terhet", minthogy az értelmes, okos nagyfiammal kelljen foglalkoznom! :)

Tegnap este otthagytuk kisbüdöst Anyuékkal balatonon. Ma délelőtt hozták fel. Életem 2. éjszakája a cseppem nélkül. És erre ma délelőtt megjött a cseppem, aki majd 105 centis és mérhetetlenül öntudatos :) messze nem "cseppem"...
Közben tegnap és ma elkészült egy kising. Nem is olyan nehéz. De ha valaki elárulná hogyan kell az ingujjat a vállainál ráncolódás nélkül bevarrni akkor azt nagyon megköszönném....
És szerveződik a nyás. jövő héttől lehet, h egész szeptemberig egyhuzamban lent tud/unk lenni....
Jövő héten nekem is szabadság, jön Almi bnőm Bebe fiával. Az az utáni 2 hét még kérdéses - szervezés alatt. Aztán Anyu 1 hónapig - ekkor én is minél többet tervezek lent lenni, onnan dolgozni. És augusztus utolsó 2 héte hármasban családi nyaralás.

búcsú az ovitól

Ez is megtörtént, én már nagyon vártam.... Van még egy hét összevont csoportozás azután viszont már csak az új szeptemberben.....
Egy szombati napra tették a búcsúztatót. A majd 30 fős csoportból 11 gyerek jött el. Ez önmagában is elszomorító. A műsor nagyon édes volt, helyesek voltak a kölkök :) Videoztam az egésze, amolyan igazi home video feeling, mivel csak a fényképezőnkkel történt. Hét elején összefűzöm őket (3 perces darabokban vannak) és közkincsé teszem :)
Volt mesemondás - Mira kiállt és nagy lelkesen elkezdte mesélni: A LÉPA. Nagyon kellett volna röhögnöm. Kifejezetten ügyesek voltak a kicsik és a nagyok is.
Elmondták Iványi Mária versét, elénekelték a bazsarózsát ültettem kezdetű örökbecsű dallamot ... vagy 3x, aztán volt egy kecskem-becskem körjáték... ettől bevallom hátamon felállt a szőr, de a gyerekek élvezték és ez a lényeg :) Mirko is jelentkezett gazdának. Aztán amikor el kellett volna kapnia a kecskét akkor üldöző helyett üldözöttett játszott 1-2 mp-ig :)
Panka kecske volt. Méghozzá olyan ügyes, hogy a gazda alig bírta elkapni!

valamelyik este arról beszéltek a fiúk, hogy milyen jó lenne ha lufi lehetne a jele a új oviban. Másnap írtam egy mailt a vezetőnőnek, megkérdeztem, h szabad-e a lufi jel, illetve milyen más jelek vannak. Másnap jött a mail, h mirkoé a lufi. Így is lehet.
....
Meséltem mirkonak, h lufi lesz. Kérdeztem milyen színűt szeretne.
- semmilyen szinű ne legyen. Nem lesz másik lufi, igaz?
...........
És én nyugodt szívvel mondhattam neki, hogy nem lesz több lufi, csak ő lesz egyedül ...

szerdai cseresznyeszedés

Ma kivittem Mirkot és Anyámat diósdra az Ópapához (Mirko dédpapája). Régen, mikro kicsi voltam nagyon sokat jártam ki a Nagyival, Nagypapival és Dédivel. Szerencsés vagyok - még a Déditől tanultam meg főzni, sütni, imádni a konyházást, Tőle tanultam meg kötni, horgolni, csinálni dolgokat, alkotni a semmiből. Nagypapitól és a Nagyitól a telken megtanultam kertészkedni, szeretni a növényeket, és, hogy sok növény nem a boltban terem. Egész gyerekkoromban a gyümölcsök, paprika, paradicsom, uborka a telekről volt. Együtt neveltük, gondoztuk, szedtük és ettük őket.
Jó lenne ha Mirko is megtapasztalhatná ezt. Azt veszem észre, h többen hülyének néznek amiért különféle dolgokat próbálok növeszteni balcsin a kertben... mondjuk tényleg vicces a sziklakert és mellette a retek, saláta, brokkoli, karfiol. Retekből már ettünk is... és még élünk :) a többi még lutri, h mi is lesz belőlük :)

vacsora....

Azon gondolkodtam mit főzzek holnap. Nem tudok dönteni a kínai, mexikói, francia vagy olasz között.... soha rosszabb dilemmát :)
Voltunk ma kerti partizni. Bebe, Merci, Marci és Matyesz - tündéri csapat voltak így együtt. Kár, h Bazsa és Levi (nameg legfiatalabbjaink - Kami és Detti) nem tudtak jönni.
Tegnap pedig opapa telkén voltunk cseresznyét szedni. A magas ágak eléréséhez egy hordót tettünk a fa alá. Persze Mirkonak is ki kellett próbálni :)